Tizenhat sikerkönyvet adott ki 2018-ban a PABooks

Robert D. Kaplan: Marco Polo világa visszatér

Robert D. Kaplan izgalmasan mutatja be Eurázsia és a világ várható geopolitikai folyamatait. Értékelését történelmi példák színesítik, és az elmúlt évtizedek több fontos politikai eseményére is reflektál. A könyv amerikai nézőpontból tárgyalja a geopolitikai körülményeket – az alapjául szolgáló tanulmány a Pentagon Kockázatértékelési Hivatala számára íródott.

Kaplan úgy látja, hogy a világ a komparatív anarchia korához közeledik. A regionális konfliktusok kiszélesednek, nemzeti és azon belüli csoportok versengenek egymással. A technológiai fejlődés pedig új frontokat nyit. Kínát és Indiát a történelem során a Himalája elhatárolta egymástól, mostanra azonban ez az akadály gyakorlatilag megszűnt. Nem léteznek többé tisztán regionális problémák. A globalizáció pedig nem feltétlenül jelent növekedést és stabilitást, csak rengeteg gazdasági és kulturális kapcsolatot. Ezek ugyanakkor akár fel is erősíthetik a geopolitikai instabilitást. A szerző szerint a földrajzi adottságok miatt az Egyesült Államoknak a vezetés a sorsa.

A 20. század a nagyságról szólt, nagy ipari államok nagy hadseregeiről, míg a 21. század a kicsiség ideje, amikor a különböző kiber- és információs eszközök csökkentik az állami hatalmat. A totalitarianizmus rémét felváltja a káosz fenyegetése. A globalizáció az utópisztikus ideológiák felbukkanásának veszélyét hordozza, mert gyengíti a hagyományos területi és etnikai kötődéseket. A legnagyobb félelem az, hogy valamilyen utópisztikus ideológia kerül egy félelmetes hatalom kezébe.

A kínai történelem következő harminc éve várhatóan nem lesz olyan nyugodt, mint a korábbi harminc. Kínát felvilágosult, ugyanakkor konzervatív és kockázatkerülő autokraták és technokraták vezették, így kétpárti konszenzus alakult ki Washingtonban Kínával kapcsolatban. A kínai társadalom azonban időközben összetettebbé vált, a vezetés még inkább központosítottabb lett, a gazdaságnak folyamatos stimulálásra van szüksége. A Közel-Kelet és Afrika után Kínában is összetűzés alakulhat ki, elsősorban a központi terület és az eltérő etnikumok által lakott, nyersanyagokban gazdag és az új selyemút szempontjából is növekvő jelentőségű kínai periféria között, ami egész Közép-Ázsiát magával ragadhatja.

S hogy hogyan került Marco Polo és világa a címbe? Úgy, hogy a szerző szerint a nagy felfedező hajdani utazása rámutat Eurázsia várható geopolitikájára. Visszafelé vezető hajdani útvonala ugyanis lefedi a 21. század elejének geopolitikai fókuszát: az Indiai-óceánt a Perzsa-öböltől a Dél-kínai-tengerig.

Samuel Bowles: Az etikus gazdaság

A jó kormányzáshoz meg kell érteni, hogy az emberek hogyan reagálnak a törvényekre és a gazdasági ösztönzőkre. Samuel Bowles alaptézise az a kutatási tapasztalat, hogy az emberek nem csupán önérdekeiket követik, nem olyan előrelátók, számítók és következetesek, mint ahogyan számos közgazdász és döntéshozó feltételezi.

Könyve a gazdaságpolitika tervezése és a közgazdasági modellezés szempontjából vizsgálja ezt a fontos kérdést. Fő gondolata, hogy az új gazdaságpolitikai paradigmához a Homo economicust egy empirikusan megalapozott viselkedési modellre kell cserélni. Ennek alátámasztására nemcsak az elmúlt évek tudományos eredményeit sorakoztatja fel, hanem különböző kísérleteket is.

A könyv nagy érdeme, hogy ötvözi a különböző területek kutatásait, így a viselkedési közgazdaságtan, a pszichológia, a közgazdasági elmélettörténet és a játékelmélet fontosabb tanulmányait.

A dilemmát az jelenti a törvényhozók számára, hogy egyrészt a teljes szerződések mellett jól működő piacokhoz szükséges feltételek (magántulajdonhoz fűződő jogok, verseny, rugalmasság, mobilitás) biztosítása ronthatja azokat a társadalmi normákat, amelyek lehetővé teszik nem teljes szerződések mellett is a kölcsönösen előnyös cseréket. Másrészt viszont a társadalmi normákat támogató intézmények is rongálhatják a piacok működését, mert a gazdaság távolabb kerül az ideális („láthatatlan kéz”) állapottól.

Az ösztönzőkről szólva öt közgazdasági állítást fogalmaz meg, amelyekből kiolvasható válasza a kötet alcímében feltett kérdésre is:

• Az ösztönzők létfontosságúak egy jól kormányzott társadalomban.
• Önmagukban az ösztönzők nem képesek a teljesen hatékony erőforrás-felhasználást biztosítani önérdeket követő szereplők esetében.
• Emiatt az erkölcsi és más társadalmi preferenciák is létfontosságúak.
• Az ösztönzők akadályozhatják a „jobb emberré válást”, kivéve, ha úgy tervezik őket, hogy legalább ne ártsanak.
• A közpolitikának foglalkoznia kell az egyéni preferenciákkal és azzal a lehetőséggel, hogy az ösztönzők kedvezőtlenül érintik őket. Ez némileg ellene megy annak a vélekedésnek, hogy egy liberális berendezkedésben az állam ne támogasson vagy ellenezzen konkrét értékeket.

A jó szakpolitikák támogatják a társadalmilag fontos célokat, nemcsak az önérdek kiaknázásával, hanem egyúttal a közösségi szellemből fakadó motivációkra is építve – így foglalható össze a könyv végső konklúziója.

Elisabeth Hellmuth Marg: A zene pszichológiája

Kulturális vagy biológiai gyökerei vannak a zenének? Milyen a hatása az emberi egészségre? Hogyan alkalmazható terápiaként? Miként befolyásolja a korai zeneoktatás a gyerekek matematikai képességeit, memóriáját, iskolai teljesítményét? Miből áll a főemlősök, sőt az élővilág más szereplőinek zeneisége? Mi „működteti” a bizonyára már mindenki által megtapasztalt dallamragadás jelenségét? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ A zene pszichológiája című kötet.

Elisabeth Hellmuth Marg számtalan aspektusból vizsgálja a zene ember általi befogadásának mikéntjét. Olyan kérdésekre is rávilágít, amelyek fel sem merülnének a mindennapjainkban, mert evidenciaként kezeljük a létezésüket. A szerző nagy eredménye, hogy az, ami eddig oly természetesnek tűnt, pillanatokon belül átértékelődik előttünk. Ilyen a gyermekek zenei tanulásával kapcsolatosan végzett kísérletek eredménye, az altatódalok univerzális jellege vagy a nyelv és a zene kapcsolata.

Szintén érdekes a szerző azon fejtegetése, hogy a zeneiség kulturális eredetű vagy a valami mélyen ösztönszerű, úgymond biológiai szükséglete az emberi fajnak. Külön érték, hogy a szerző nem ragad le egyetlen módszertan vagy tudományág ismereteinek, eredményeinek ismertetésénél, bátran merít antropológiai, matematikai, zenetudományi, pszichológiai és orvostudományi területekről is, hogy az olvasó minél átfogóbb képet kapjon arról, mi számít zenének, vagy egyáltalán mi is az a zene.

A kötet külön fejezetet szentel a jövőnek. Mint a szerző kifejti, az úgynevezett big data megjelenése számos területen fejtette ki hatását, előre jelzett járványokat, megjósolt vásárlási szokásokat, ugyanígy a zenepszichológiára is hatással van. A ma technikai vívmányai teszik lehetővé, hogy olyan anyagokat vizsgálhassunk, amelyekre 50 éve nem volt lehetőség, és ehhez már nincs szükség emberi résztvevőkre. De nemcsak ezek az anyagok válhatnak a big data alanyaivá, hanem az emberi szokások, amelyekről élő adatokat is kapunk a mobiltelefon- és internethasználat által. A mobilok ezen felül mára fiziológiai érzékelőkké váltak, felhasználási lehetőségük egyelőre nem ismer korlátokat. A Google mérnökei a felhasznált adatokból kreálnak számítógép alkotta zenét. A gépi intelligencia olyan fejlett módon képes elemezni a zenét, és az eredményeket új művekhez felhasználni, hogy az embert is megtévesztené eredetisége – írta.

Fotó: Samuel Bowles könyvét Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris stratégiai főosztály vezetője mutatta be (szerző: Járai László)