Kovásznai György életműve a nemzetközi ismertség útján
Kovásznai György kortárs magyar festőművész alkotásai közül A fény öröme sorozat 4 festménye, valamint a Rügyfakadás sorozat 5 darabja 2015. augusztus elején a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) tulajdonába került. Az alapítvány szeretne közreműködni abban, hogy a Kovásznai életmű nem csak a hazai, de a nemzetközi képzőművészeti színtéren is ismertté váljék.
Egyetértve a nemzeti vagyonmegőrzés céljával, a PADI Alapítvány szakmai tevékenysége mellett a szellemi és kulturális értékek közvetítésében is szerepet kíván vállalni, ezért döntött úgy, hogy megvásárolja és a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi a 2010-es években újra felfedezett kortárs magyar festő, Kovásznai György alkotásait. A fény öröme és a Rügyfakadás című sorozat darabjai független igazságügyi szakértő bevonását követően, a kortárs művek piaci értékének megfelelő áron, 42 millió forintos értéken került az alapítvány tulajdonába a Kovásznai Kutatóműhelytől. A korábbi és az új tulajdonos közös célja, hogy a festészetet az animációs filmekkel ötvöző modern művész életművét a nemzetközi képzőművészeti élet meghatározó szereplői, kiállítóhelyei, s ezáltal a nagyközönség számára is ismertté és elismertté tegyék. Ezért a festmények a tulajdonosváltást követően is láthatóak lesznek külföldi időszaki kiállításokon, illetve az alapítvány épületében.
A nemzeti értékek megőrzése és megosztása mellett befektetési szempontból is előnyös lépést tett az alapítvány, amikor a Kovásznai festmények megvásárlása mellett döntött. Tekintettel működésének finanszírozási sajátosságára – miszerint csupán alapítói vagyona hozamaiból gazdálkodhat –, a hosszú távú befektetések egyik legelőnyösebb változatát választotta, emellett befektetési portfóliójának diverzifikálása szempontjából is kedvező döntést hozott.
Kovásznai György életművéről
Kovásznai György (1934-1983) a 20. századi magyar művészet kiemelkedő alakja, egyéni hangú festőművész, különleges kísérleti animációs filmek alkotója, emellett író, költő és filozófus volt. Életében is csak töredékesen napvilágot látott életműve, csaknem a teljes ismeretlenségből, 2010-ben került először a nagyközönség elé. A Kovásznai Kutatóműhely tevékenysége nyomán ekkorra sor került az életmű professzionális feldolgozására, és ennek a munkának az eredménye volt a Magyar Nemzeti Galéria 2010-es, az egész „A” épületét megtöltő, négy hónapon át látogatható életmű-kiállítása. A magyar képzőművészet történetében egyedülálló, festészeti és filmes anyagot egyaránt magában foglaló életmű ekkor jelent meg teljes keresztmetszetében a nyilvánosság előtt. 2011 őszén a Szépművészeti Múzeum hatalmas termeiben korunk egyik legelismertebb képzőművésze, William Kentridge közreműködésével és jelenlétében, jelentős számú magyar és külföldi néző előtt kezdődött meg a Kovásznai életmű nemzetközi szereplése.
Kovásznai művészete a hidegháborús Európa művészetének része. Az ő művészi teljesítménye nemcsak a hazai kortársak eredményeivel mérhető össze, hanem európai vonatkozásban is tárgyalható. Ma már pontosan látjuk, hogy Nyugat- és Kelet-Európa 1960-1970-es évekbeli művészetében mennyivel több a közös vonás, illetve, hogy az egyes kiemelkedő életművek önmagukban és tágabb európai összefüggésben is értelmezhetőek. Kovásznai György sokoldalú munkásságát is a korszak európai művészetében kell értelmeznünk.