Leszünk-e valaha kompországból hídfő Kelet és Nyugat között?

Ütközőzóna vagy hídfő lehet a közép-kelet-európai térség a 21. század többpólusúvá formálódó rendszerében -erről rendezett vitafórumot a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány. A hagyományosan Európa-centrikus világkép változásával, és a hagyományos Észak-Dél, illetve Kelet-Nyugat relációban felosztott nemzetközi rend értelmezésének átalakulásával a térségünk újra lehetőséget kaphat, hogy felértékelődjön, és ütközőzóna helyett a hídfő szerepét tölthesse be a nagyhatalmak között.

Jelenleg az egyik legfontosabb ütközőzóna országnak Ukrajna számít, míg a hídfőállás szerepének eddigi két legjobb példája Ausztria és Finnország – hangzott el a Geodebates nevű rendezvényen, ahol Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője, Árok Norbert László, a Századvég Alapítvány kutatója, Tálas Péter, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója, és Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója vette sorra a kitörési lehetőségeket.

A V4-ek bővítése Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával

Az egyik legfontosabb támpont a Visegrádi együttműködés bővítése lenne, amely elismert politikai „védjeggyé” vált 1991 óta, és már többször felmerült a V7 bővítési lehetősége elsősorban Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával. A kutatók megemlítették, hogy egy közép-európai együttműködésre már korábban is tettek kísérleteket, a gondolat tehát nem új keletű.

Az Észak-Dél-folyosó építése

Az együttműködés másik motorja az észak-dél irányú kapcsolati hálózat – elsősorban az energetikai – fejlesztése lehet, ennek érdekében született a Három Tenger Kezdeményezés . Ez a térségünkön belüli, a Balti-, az Adriai-, és a Fekete-tenger közötti új gazdasági kapcsolatokra alapozna. Északi és déli kapuja két cseppfolyósított földgáz (LNG) állomás: az egyik a lengyelországi swinoujsciei, amely már 2016-ban elkészült, a másik a horvát Krk-szigeten lévő, amelyet jövőre adnak át.

A 16+1 kínai kezdeményezés

A harmadik, szintén a régió összefogását szorgalmazó kezdeményezés a Kína által felállított 16+1 koalíció, amely 16 közép-kelet-európai országot fog össze, és már hat éve működik
A terv célja a kínai új selyemút, vagyis az Egy Övezet Egy Út program folyosóinak európai hídfőállásait kiépíteni a térségünkben.

A selyemút két fő bejárata a lengyel/belorusz, illetve a magyar/ukrán határon lenne.

A hídfőállás szerepkör kialakíthatósága mellett elhangzott legfontosabb érvek a következők:

• A fent vázolt három együttműködési fórum már évek óta életképes, megvannak a szövetségeseink és az együttműködési forma, tehát lesz mire építeni a fejlesztési terveket.
• Megváltozott a geopolitikai helyzet, amelyben a világ egyre inkább többpólusúvá válik, és a változóban lévő Kelet-Nyugat kapcsolat szempontjából a régiónk kulcsfontosságúvá válik.
• A másik érv a V4-ek bővítésének lehetősége, és a Három Tenger Kezdeményezésben részt vevő 12 ország együttműködési hajlandósága, illetve energiaellátás szempontjából a közös érdeke.
• A selyemút kiépülésével a Kína és Európa közötti kereskedelmi forgalom felértékelődése a régiónkban már meglévő logisztikai központok szerepét megerősítheti, az Észak-Dél-irányú infrastrukturális kapcsolatokat pedig fontosabbá teszi.
• Kína egyik legfontosabb kapuja Európa felé a görög Pireusz kikötője, amely az északi irányú infrastrukturális fejlesztések kihasználásának kedvezhet.

A hídfőállás szerepet akadályozó tényezők közül a legfontosabbak:

• A térség államai egymással is rivalizálnak, különösen a befektetések szempontjából. A 16+1 programban részt vevő volt szocialista országok fejlettsége eltér, ami nehezíti a közös blokk kialakítását.
• Az infrastrukturális fejlesztések eddig is nagyon lassan haladtak, különösen az Észak-Dél irányú (vas)úthálózat kialakítása szempontjából.
• Magyarország egyik legnagyobb hátránya, hogy kevés az idegen nyelveket beszélő munkavállaló.
• Kína szerepvállalása nem egyértelmű: a térségünkbe ígért beruházásokból kevés valósult meg, a működőtőke befektetés java Nyugat-Európába megy közvetlenül.
• Az ütközőzóna szerepkörben túl sok a tapasztalatunk, a legfontosabb kereskedelmi kapcsolatainkat ezért az euróövezet központi államaival kell erősítenünk.
• „Kompország legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza – írta Ady Endre, ebből a hagyományos Kelet-Nyugat felfogásból nehéz lehet a kitörés. Hídfő csak akkor lehetünk, ha a nagyhatalmak is így néznek ránk, és hajlandóak kifizetni a hídpénzt.

A GeoDebates vitakonferenciák eddigi témái a következők voltak: Kína és Afrika kapcsolata, az okos-városok, az Egyesült Államok új külpolitikájának következményei, illetve a negyedik ipari forradalom lehetséges hatása a fejlődő világra.

Forrás: növekedés.hu