Budapesten tartott előadást Tomohiko Taniguchi professzor
A Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) jóvoltából egy különleges előadót látott vendégül Budapest. Tomohiko Taniguchi professzor, Abe Shinzo japán miniszterelnök főtanácsadója, külpolitikai beszédeinek írója két előadást tartott a Corvinus Egyetemen és egyet a Bölcs Várban.
Tomohiko Taniguchi professzor nagy örömmel fogadta a PAIGEO Alapítvány meghívását, melynek törekvéseit előremutatónak nevezte beszédében. A prezentációja többek között azokról a jellemvonásokról szólt, melyek meghatározzák a japán nemzetet, és amelyeken keresztül egy külső szemlélőnek először érdemes megvizsgálnia az országot. Emellett szó esett azokról a gazdasági kihívásokról is, amelyekkel a japánoknak szembe kell nézniük a jövőben.
Tomohiko Taniguchi először a japán nemzet szívosságát mutatt be a 2011-ben történt Fukushima-i hármas katasztrófán keresztül. A baleset következményei nyolc évvel később is éreztetik hatásukat, de közvetlenül a tragédia után Japán lakossága soha nem látott összefogással kezdett hozzá a károk elhárításához. Alig nyolc hónap alatt szinte teljesen helyrehozták a cunami sújtotta területeket, ami a japán civilek áldozatos munkájának és a nemzetközi közösség önzetlen segítségének köszönhető. A professzor beszédében külön kiemelte a Magyar Tudományos Akadémián tartott jótékonysági koncertet, melynek bevételeit a katasztrófa sújtotta lakosságnak ajánlották.
A következő tulajdonság szorosan kapcsolódik az előzőhöz: a folytonosság, a harmónia keresése a régi és új dolgok között. Nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy Japánról él egy ilyen kép az emberek fejében: ősi kultúra, régi kolostorok és ezeréves hagyományok kényelmesen megférnek a high-tech cégek és az acél-üveg felhőkarcolók között.
A professzor nem ment el szó nélkül a japán kormányfő által bevezetett, és a róla elnevezett gazdaságpolitika, az Abenomics mellett sem. A miniszterelnök 2012 óta vezeti az országot, ami Tomohiko Taniguchi szerint az egyik kulcsa a sikeres gazdaságpolitikának. A professzor úgy véli, a parlamentáris demokráciákban megszokott négyévenkénti kormányváltás kontraproduktív a gazdaság élénkítésére tett erőfeszítések szempontjából. Abe Shinzo kormányzása alatt Japán az egyetemisták bevonásával a munkaerőpiacra ellensúlyozni tudta a nyugdíjbavonulók által állított kihívásokat. Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatását segítő törvényeket hoztak.
Ám komoly gazdasági és társadalmi kihívás az ország öregedő népessége és az, hogy a mai fiatalok Tomohiko Taniguchi megfigyelése szerint nem érdeklődnek eléggé a családalapítás iránt. A professzor ezt szintén olyan dolognak tartja, amit a kormánynak mindenképp ösztönöznie kell, hiszen nemcsak öregszik japán társadalma, de egyre többen vándorolnak be az országba főleg Kínából, Dél-Koreából és Vietnámból.
Japán olyan monetáris politikát folytat, amely a fogyasztást ösztönzi a lakosság és a vállalatok körében egyaránt. Ebben tehát nagyon hasonlít egymásra a Magyar Nemzeti Bank és a japán kormány gazdaságélénkítő törekvései – tette hozzá a professzor.