A vállalatvezetéstől a vezető vállalatokig – áprilisi könyvbemutatók a PABooksnál

Áprilisban minden hétre jutott egy könyvbemutató a Pallas Athéné Könyvkiadónál (PABooks). A művekből kiderül, hogy miként a jó vezetőknek is számos készséget kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresen irányítsák a rájuk bízott szervezetet és munkatársakat, úgy a nagyvállalatoknál is szükség van olyan mechanizmusok és gyakorlat kialakítására, mellyel mérsékelni lehet a működés során felmerülő kockázatokat.

 

Yossi Sheffi: A rugalmasság ereje

Napjainkban a vállalatok mind összetettebb, hosszabb és ezért törékenyebb ellátási láncokkal működnek. A rugalmasság ereje című könyvben Yossi Sheffi nem csupán számba vette az ellátási láncok menedzselése során felmerülő potenciális veszélyforrásokat, de több konkrét példa, esettanulmány segítségével azt is megmutatja, hogyan lehet megelőzni, vagy, ha már megtörtént a baj, kezelni a különféle nehézségeket.

Az időjárás a leggyakoribb zavart okozó tényezők közé tartozik, a természeti katasztrófák (áradás, hurrikán, földrengés, cunami) 2011-ben összesen 360 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak. Míg a természeti katasztrófák a felkészüléstől függetlenül bekövetkeznek, más tényezőket (balesetek, biztonsági előírások megszegése) ki lehet védeni megfelelő előkészületekkel. Külön kategóriát képeznek a szándékos zavarok (kibertámadás, szabotázs, ipari kémkedés, sztrájk), és a kreatív rombolás. Utóbbi alatt azt értjük, hogy az innovációk eredményeként egyes vállalatok elvesztik piacvezető szerepüket, nyereségüket, és akár meg is szűnhetnek.

Egy vállalat alapvetően kétféleképpen mérsékelheti a kockázatokat. Egyrészt lehet csökkenteni a bekövetkezés valószínűségét a szabályozásnak való megfeleléssel, jó munkakapcsolatok fenntartásával és a zavarokra hajlamosító körülmények elkerülésével. Másrészt lehet mérsékelni a zavarok hatását időszerű és hatékony válaszok kidolgozásával (tartalékkészlet, alternatív beszállítók, rugalmas folyamatok, üzletfolytonossági tervek). A hatás csökkentésében kulcsfontosságú a gyors észlelés, amivel az ismeretlent ismert tényezővé lehet alakítani.

A vállalatok életében a növekedés mindig kockázatokat hordoz az új termékek, fogyasztók, stratégiák miatt. A kockázatkezelés három területe (megelőzés, észlelés, válasz) támogathatja a sikeres bővülést. A megelőzés csökkenti a zavarok miatti veszteségek valószínűségét, a válasz mérsékli a zavar hatásait, az észlelés pedig javítja a megelőzés és a válasz hatékonyságát. A rugalmasság növelése a megelőző lépések kialakításából, alternatív válaszok kidolgozásából és egy észlelési rendszer felállításából áll.

A vállalat rugalmasságába való befektetés több szempontból is előnyösebb lehet egy biztosításnál. A pénzügyi kártalanítás mellett segít elkerülni a vállalat reputációjának esetleges sérülését is. Nemcsak megnevezett kockázatok ellen véd, hanem előre nem látható, bizonytalan tényezők ellen is. Belső képességként jobban összhangba hozható a vállalat működésével. Végül a nagyobb fokú rugalmasság kompetitív előnyökhöz vezethet akkor is, ha nem következnek be a zavarok, amelyek kezelésére a vállalat felkészül.

 

Stefan Leins: A kapitalizmus narratívái

Stefan Leins antropológusként két évig vizsgálta belülről a Swiss Bank pénzügyi elemzői részlegének működését. Azt tapasztalta, hogy az elemzők az előrejelzések készítésekor hajlamosak csak azokat az információkat figyelembe venni, melyek a saját igazukat támasztja alá. Amikor pedig a narratívák előadásáról, prezentálásáról van szó, olyan nyelvezetet használnak, amellyel próbálják a felhasználót úgy befolyásolni, hogy elhiggye, amit olvas.

Pénzügyi elemzővé válni nem egyszerű folyamat. A bankok általában frissen végzett egyetemistákat vesznek fel és többféle módon tesztelik elszántságukat, szakmai felkészültségüket, mielőtt ténylegesen pozíciót ajánlanak nekik. De nem csak a képzettség és a tudás tesz valakit jó pénzügyi elemzővé, hanem a gyorsaság is, ugyanis sok esetben sokkal fontosabb, hogy egy elemzés hamar elkészüljön, mint az, hogy pontos legyen.

Az elemzői munka része az információgyűjtés. Az elemzők sokszor olyan információt keresnek, amely véleményük szerint még nem jelent meg az adott részvény árfolyamában. Vagyis azt feltételezik, hogy hamarabb rendelkeznek az adott információval, minthogy az beépült volt az árba, így meg tudják előzni a piacot. A pénzügyi elemzők legfontosabb feladata a jelentések készítése. A pénzügyi elemzésben található számok háromféle szerepet töltenek be. Egyrészt tiszta jelzésként is értelmezhetők, amelyek jelentést adnak a jelenről és a jövőről. Másrészt használhatók az elemzők feltevéseinek megerősítésére, harmadrészt kiemelik az elemző szakértői szerepét.

A szerző könyvében arra kereste a választ, mi szükség van a pénzügyi elemzőkre, hiszen egy jól működő piacon mindenki egyforma esélyekkel indul, az előre nem jelezhető, váratlan helyzeteket pedig szinte senki sem képes megjósolni. Stefan Leins arra a következtetésre jutott, hogy a piac különböző szereplői, például a bankok vagy a vagyonkezelők hajlamosak azt gondolni, hogy megvannak az eszközeik és lehetőségeik ahhoz, hogy elnavigáljanak a piac bizonytalanságai között. Valójában azonban a pénzügyi elemzők hozzák létre azokat az eszközöket, amelyek segítségével a piac szereplői aktív döntéshozókká válhatnak.

 

James M. Kouzes – Barry Z. Posner: Vezetői készségek elsajátítása

Mindenkiből válhat rátermett vezető, az ehhez szükséges képességek és tudás megtanulható, nem velünk született – állítja szerzőpáros. Ahhoz, hogy valakiből jó vezető váljon, mindenekelőtt le kell számolni öt mítosszal.

  1. Senki nem születik vezetőnek, ez nem egy adottság, amivel vagy rendelkezünk, vagy nem, hanem egy megtanulható képesség.
  2. Attól, hogy valaki magas beosztásban dolgozik, még nem válik vezetővé – vezetővé a tetteinktől válunk, nem a pozíciótól.
  3. Haz emberek csak az erejükre építenének, akkor sosem fejlődnének.
  4. A vezetés csapatjáték és nem egyéni mutatvány.
  5. Csak kevesekre igaz, hogy erőfeszítések nélkül tudnak vezetni, a felmérések szerint azokból lesznek jó vezetők, akik keményen megdolgoznak érte és időt szánnak a gyakorlásra.

A vezetővé válás sok tanulást igényel, a legjobb vezetők a legjobb tanulók is egyben. Az új képességek elsajátítása egy folyamat, senki nem lesz azonnal tökéletes valamiben. Nem az számít, hogyan tanulunk, hanem az, hogy megtaláljuk azt a tanulási módszert, ami számunkra a legjobb. Másolhatunk más vezetőket, vagy egyéb, külső forrásokból is felszívhatjuk a szükséges tudást, a lényeg, hogy addig is képezzük magunkat, amíg meg nem találjuk a saját „hangunk” és már elhisszük, hogy képesek vagyunk vezetni másokat.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, kik vagyunk, mi motivál bennünket, mi vezeti a döntéseinket. Nem vezethetünk másokat addig, amíg nem ismerjük önmagunkat. Az alapvető értékeink és hitünk mutatják meg azt, hogy ténylegesen kik vagyunk. A sikeres karriert az értékekre alapozott vezetés tartja fenn. Aktív vezetőként is időt kell szánni a gyakorlásra, képességeink fejlesztésére, gyakorlati képzéseken részt venni, visszajelzéseket kérni és képezni magunkat. Vezetővé, jó vezetővé válni nem egy egyszeri döntés kérdése, folyamatos erőfeszítést igényel, napról napra, kis lépésekben haladva.

 

Zachary Wong: Nyolc nélkülözhetetlen humán készség a projektmenedzsmentben

Egy csapat teljesítménye nem csak a készségeken és a tapasztalaton múlik, egy projekt sikerét az dönti el, mennyire tudja a projektvezető motiválni és irányítani csapata viselkedését. Az emberek vezetése személyre szabott művészet, amely rengeteg gyakorlást és tapasztalatot igényel. A projektvezetőknek egyszerre kell megfelelniük a csapatuk, valamint a főnökük és a vezetőség elvárásainak. Egyszerre kell figyelniük a mindennapi munkára és a nagyobb, stratégiai célokra. Tisztelniük kell a munkatársaikat, mint egyéneket, de közben a szervezet érdekeire is figyelemmel kell lenniük. Fontos, hogy egyszerre legyenek empatikus, ugyanakkor határozott vezetők, miközben elvárás a kreativitás és a kockázatvállalás, emellett pedig az adminisztratív feladatokat is hiba nélkül kell teljesíteniük.

Könyvében Zachary Wong nyolc emberi kvalitást mutat be:

  1. A humánerő-problémák felismerése és korrigálása az idejétmúlt piramismodell helyett az ékmodell használatával.
  2. A humánerő-problémák határozott kezelése anélkül, hogy túl szigorúak lennénk a munkatársakkal, melyhez   érdemes önmagunkat adni, és mindig annak a szerepnek megfelelően fellépni, amely a legnagyobb erőt, lehetőséget és befolyást nyújtja a probléma kezeléséhez.
  3. A sikeres csapat kialakításához kell egy meggyőző küldetéssel bíró motivációs kör, amelyet a kölcsönös bizalom, az egymásrautaltság, az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a tanulás és az egyéniség értékelése jellemez.
  4. Fontos a beosztottak hozzáállásának javítása, boldogságuk és teljesítményük növelése, amit úgy érhetünk el, ha a jól végzett munkát jutalmazzuk.
  5. Meg kell változtatni a problémás és alulteljesítő emberek hozzáállását, melyhez a múltra, a jelenre és a jövőre egyaránt koncentráló, részletesebb teljesítményértékelési folyamat bevezetése lehet a célravezető.
  6. Ösztönözni kell a csoporton belüli helyes magatartást az úgynevezett ABC-betűdoboz modell alkalmazásával, mely az emlékeztetőkről (alapvetésekről), a cselekvésekről (bemutatott viselkedésekről) és a megerősítésekről (cselekedetünk következményeiről) szól.
  7. Amikor változással, problémákkal és új kihívásokkal nézünk szembe, át kell venni az irányítást a félelmünk felett, és lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsük a körülmények, a teljesítőképességünk és az esetleges rossz kimenetel miatti bizonytalanságokat.
  8. Fontos főnökünk tetszésének elnyerése, illetve a nála szerzett befolyás, melyhez vagy növeljük a láthatóságunkat, felfelé irányítunk, valamint kiváló teljesítménnyel, tisztességes viselkedéssel és csapatjátékosként, együttműködéssel felnagyítjuk az értékeinket, vagy láthatatlanok maradunk és hagyjuk, hogy a főnökünk irányítsa a motivációnkat, a tisztességünket, az érzéseinket és a közérzetünket.

 

A rugalmasság ereje, A kapitalizmus narratívái, a Vezetői készségek elsajátítása és a Nyolc nélkülözhetetlen humán készség a projektmenedzsmentben című kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kötetek webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.