A közgazdaságtanban nincsenek már sablonválaszok

Kutatóként korábban a „jóllét” közgazdasági összefüggéseit vizsgálta. A közgondolkodás még csak ismerkedik a jóléttől különböző jóllét fogalmával, és a tudományban is meglehetősen új területnek számít. Mennyire elfogadott irányzat ma ez a terület a közgazdaságon belül?

2007-ben kezdtem foglalkozni a happiness approach kérdéskörrel, amely a közgazdaságtan pszichológiai megközelítéséből fakad. A kilencvenes évek kognitív pszichológiai forradalmának köszönhetően mára van a közgazdaságtannak egy olyan ága, amely a boldogság közgazdaságtanával és a szubjektív jóléttel foglalkozik. Utóbbi azt vizsgálja, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel és a gazdasági viszonyainkkal. Rengeteg kritika érte ezt az irányzatot, de annyira erős empirikus eredményeket produkált, hogy a kritikák jobbára elhallgattak.

Az elmúlt években egyébként is megfigyelhető, hogy sorra tűnnek fel és erősödnek meg új irányzatok, gondolatok a közgazdaságon belül. Az MNB oktatási programjában hogyan tudnak helyet kapni ezek a változások?

Alapvető tendencia, hogy változik a gazdaságpolitikai gyakorlat és ezzel az akadémiai közgazdaságtan is. Nehéz lenne megmondani, hogy az új irányzatok, gondolatok merre viszik majd a közgazdaságtant, de az tény, hogy korábban axiómaként kezelt tételeket kérdőjeleztek meg a 2008-as válság hatására. Azóta is jelentős változások történtek, és természetesen az akadémiai világ sem tud úgy működni, hogy erre ne reagálna. Mi az MNB-n belül is vitázunk gazdasági kérdésekről, sok szakember eltérő közgazdasági gondolkodást képvisel. Természetes és jó, ha különböző nézetek vitatkoznak egymással. Az oktatási programban mindenképpen célunk, hogy az eltérő irányzatokat, gondolatokat bemutassuk, megvitassuk és oktassuk. A huszonegyedik században nem lehet sikeres oktatási program az, amelyben a kritikai gondolkodás nem jelenik meg. Annyira felgyorsult a világ változása, és annyi új kérdés van, hogy már nem lehet ezekre sablonválaszokat adni.

Az elmúlt évtizedek a világgazdaságban Ázsia felemelkedéséről is szóltak. Az MNB oktatási programjának részeként már a legjobbak közé tartozó kínai egyetem diplomáját is meg lehet szerezni. Kiknek szól a Fudan-Corvinus Double Degree képzés?

A Fudan-Corvinus Double Degree program alapvetően azoknak szól, akik pénzügyi érdeklődésűek, és jellemzően valamilyen vezető pozícióban dolgoznak. Az érdekesség ebben főként a Fudan szerepvállalása, amely a legfrissebb egyetemi világranglista szerint a világ 34. legjobb egyeteme. Ez egy óriási lehetőség a hallgatóknak és a Corvinusnak is, de a vállalatoknak is, akik a vezetőjüket elküldik erre a képzésre. A program ráadásul azért is vonzó, mert Ázsiában nagyon komoly lehetőségek vannak, a térség technikai és gazdasági értelemben is európai szemmel hihetetlen növekedést él át. Ez a program nem működhet finanszírozási pillér nélkül, hiszen egy ilyen értékes diplomát adó oktatásnak a költsége sem alacsony. Az MNB Alapítványa a hallgatókat ösztöndíjjal támogatja, így jöhet létre ez az itthon, de a régióban is teljesen egyedülálló képzés.

Az ön szakmai életútjában együtt van jelen a tudományos tevékenység és az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni, miként épült a kettő egymásra?

2005-ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen és rögtön utána ugyanott, a Világgazdasági Tanszéken kezdtem meg PhD tanulmányaimat. A 2008-ig tartó tanulmányi szakasz során az oktatás mellett makrogazdasági elemzéssel foglalkoztam. Akkor az MFB-ben nyílott erre gyakornoki lehetőség. Amikor ez véget ért, 2008-ban a DZ Banknak kezdtem dolgozni egy kisebb elemző csapat tagjaként. Budapestről a Takarékbankból angol nyelven adtunk rendszeres riportokat Frankfurtba, klasszikus banki munka volt, feltörekvő európai országokat elemeztünk. Ez érdekes időszak volt, de a saját kutatásaimmal nem tudtam ekkor haladni. Így megragadtam az alkalmat, amikor 2010-ben ösztöndíj-lehetőség adódott a japán Waseda Egyetemen egy 12 hónapos csereprogram formájában. Sajnos a teljes időszakot nem tudtam kitölteni a fukusimai atomreaktor balesete miatt. Hazajöttem és 2011 óta a Magyar Nemzeti Bank kötelékében vagyok, a monetáris stratégiai csapatban dolgoztam, vagyis a jegybanki monetáris politikai döntéseket előkészítő főosztályon. 2014-től irányítottam is a csapatot, majd 2019-ben az újabb feladataim miatt már csak a nemzetközi monetáris politikai elemzést vittem tovább, ám egy nagyobb részt kaptam az MNB közgazdasági oktatási platformjában. 2005-től – kisebb megszakításoktól eltekintve – mindig oktattam és sohasem éreztem, hogy ez ne lett volna tökéletes összhangban a gyakorlati alkalmazással.

Az elmúlt néhány évben már egyre nagyobb szerepet kapott munkájában az oktatás. Miért alakult így?

Az oktatási tevékenységem akkor erősödött fel, amikor 2015 szeptemberében az MNB a Corvinuson létrehozott egy önálló Tanszéket, amely a közgazdasági mesterszintű oktatást kívánta támogatni, erősíteni. Itt számos olyan MNB-s kollégával oktatunk, akikkel a napi gyakorlatban is alkalmazzuk a monetáris politika eszközeit, elemezzük a gazdaságot és jegybanki döntéseket készítünk elő. 2017-től ezt az MNB által létrehozott Tanszéket én vezetem. 2020 májusában MNB Intézetté alakult ez az egység a Corvinuson, ami több feladattal, többek között a Közgazdasági elemző mes