Támogatják a hazai egyetemek versenyképességének javítását a Pallas Alapítványok

A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek jelenleg nem tartoznak a világ élvonalába. Az egyik legnagyobb presztízsű lista, a QS World University Ranking szerint mindössze egy hazai intézmény szerepel a világ 500 legjobb egyeteme között: a Szegedi Tudományegyetem a 470. helyen. Emellett további öt intézmény található a kibővített, ezer egyetemet tartalmazó listában.

A hazai felsőoktatás helyzetének, az intézmények versenyképességének a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt figyelmet szentelt február végén közzétett 330 pontos, Versenyképességi programjában. Az MNB szerint a felsőoktatási rangsorokban való előrelépés csak tudatos fejlesztéssel és célzott intézkedésekkel érhető el.

Az oktatói kar megerősítése, az oktatói pálya vonzóbbá tétele mellett szükség van például az oktatók kutatói tevékenységének nagyobb támogatására, az angol nyelvű szakirodalmi folyóiratokban történő publikálás elősegítésére, nemzetközi tudományos konferenciák megrendezésére, valamint nemzetközi hírű külföldi oktatók bevonására a magyar felsőoktatásba.

A hazai felsőoktatás versenyképességének javításához az MNB, illetve alapítványai, a Pallas Athéné Alapítványok is hozzá kívánnak járulni. Az alapítványok konferenciák és workshop szervezésével, ősztől pedig támogatói programokkal, pályázati forrásokkal segítik az egyetemek munkáját. A támogatások rendszerét és feltételeit a felsőoktatási intézményekkel egyeztetve, azokkal közösen alakítják ki az alapítványok – mondta el Dr. Dubéczi Zoltán, a Pallas Athéné Domus Educationis (PADE) Alapítvány kuratóriumának elnöke a PADE Lectures – Felsőoktatási Ranking workshop című rendezvényen a Bölcs Várban.

Nicolas Cletz, a felsőoktatási rangsorokat készítő Times Higher Education (THE) regionális igazgatója arról beszélt, hogy a THE-listákon magyar egyetemek (Semmelweis, ELTE, Pécs) egyelőre csak a globális ranglistán szerepelnek, azon is inkább a középmezőnyben. Az ilyen listák azonban arra is jók, hogy motiválják az egyetemeket a fejlődésben, amelynek következtében nemcsak az egyetemi oktatás és munka minősége javul, hanem természetesen előrébb is lehet jutni a listán – tette hozzá.

A regionális igazgató szerint az előkelő helyezés egy ilyen ranglistán, sőt már maga a szereplés is javítja az intézmény reputációját, és vonzóbbá, láthatóbbá teszi a nemzetközi porondon. Tehát az egyetemeknek marketing célból is hasznos lehet egy ilyen rangsorban szerepelni, emellett pedig az intézmények összehasonlításra is tudják használni, ami szintén a további fejlődést segítheti elő – fogalmazott Nicolas Cletz.

Globális egyetemi rangsorokat nagyjából két évtizede készítenek. A mostanra teljesen kidolgozott metodikával összeállított listák fontossá váltak nem csak maguk az egyetemek, hanem a társadalom, a gazdaság egyéb szereplői számára is a kormányzatoktól a munkáltatókon át a hallgatókig. A magyar egyetemeknek ugyanakkor felesleges a globális ranglistákon mérniük magukat, az évente a teljes magyarországi felsőoktatás éves költségvetését meghaladó keretből gazdálkodó Harvarddal például soha nem tudják felvenni a versenyt. Ezért érdemesebb regionális összehasonlításokat vizsgálni – hívta fel a figyelmet Fábri György, az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Karának PhD habilitált egyetemi docense.

Az ELTE maga is évek óta készít regionális összehasonlítást a Balkántól a Baltikumig terjedő régió, plusz Finnország és Ausztria egyetemeit, összesen mintegy 130 intézményt vizsgálva. A legjobb magyar egyetemek (ELTE, Semmelweis, Szeged, Debrecen, Pécs, Corvinus, BME) a második csoport első felében vannak. A régiós rangsort osztrák és finn intézmények vezetik, az őket követő csoport elején vannak az említett magyar egyetemek.

Az utóbbi években alapvetően két tényező miatt romlott a hazai felsőoktatási intézmények helyezése a globális rangsorokban. Egyrészt a listakészítők mind több egyetemet rangsorolnak, és ettől a középmezőnybe tartozó intézmények lejjebb vagy följebb csúsztak a listákon attól függően, hogy az átlagnál kicsit rosszabbul vagy jobban teljesítenek. Másrészt a közép-európai és azon belül a magyar egyetemek reputációja is romlott az utóbbi években. Fábri György szerint publikálás terén nem rossz a helyzet, a hazai oktatók is mind több tanulmányt tesznek közzé, ugyanakkor ez a legtöbb külföldi egyetemre is igaz. Amivel érdemben lehetne javítani a hazai intézmények nemzetközi megítélését, helyezését a listákon, az a neves szakmai rendezvények és külföldi professzorok Magyarországra hozatala. Ebben pedig az MNB, illetve a Pallas Athéné Alapítványok támogatása nagyon sokat segíthet – fűzte hozzá.

Az utóbbi években az egyetemi rangsorok egyre fontosabbá váltak, nő az igény az információra a hallgatók és szüleik (mit és hol érdemes tanulni), a munkáltatók (melyik egyetem diákját vegye fel), és az állami szereplők (melyik egyetemet érdemes támogatni) részéről – mondta el Kováts Gergely Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központ igazgatója. Egy egyetem teljesítményét, az oktatás minőségét azonban nehéz mérni. Például, ha egy intézmény elmaradott régióban, hátrányos helyzetű diákokat képez, akkor jelentős fejlődést tud felmutatni, míg egy átlagos egyetem hiába képez jól képzett végzősöket az átlagos diákokból, a reputációs mutatójában ez nem hoz annyit egy rangsorban – hívta fel a figyelmet.

Arra is vigyázni kell, hogy az egyetemi helyezések javítása ne váljon öncélúvá. Egyes intézmények például elkezdték saját hallgatóikat foglalkoztatni az egyetemhez kapcsolódó vállalkozásoknál csak azért, hogy így javítsák a hallgatók elhelyezkedését mérő mutatókat és ezzel saját reputációjukat – hozott példát a rossz gyakorlatból Kováts Gergely Ferenc. A rangsorok fontosak, de nem szabad mindent alárendelni annak az egy szempontnak, hogy intézmény minél előrébb végezzen egy listán. Az egyetemek olyan képzéseket is nyújtanak (például egészségügy, oktatás, bölcsészképzés), melyek nem adnak hozzá egy ranglista helyezéshez, ugyanakkor össztársadalmi szempontból kiemelten fontosak – húzta alá Fábri György.