A tudományok éllovasai a PABooks júliusi kínálatában

Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Út a boldogsághoz

„A boldog ember számomra olyasvalaki, aki a saját elveit követi, aki nem hagyja magát manipulálni sem genetikai és kulturális öröksége, sem pedig egója féktelen vágyai által” – vallja Csíkszentmihályi Mihály, az örömmel teli áramlatélmény (flow-élmény) legismertebb kutatója. 71 éves volt, amikor Ingeborg Szöllösi felkereste montanai otthonában, és nyolc napon át kérdezgette az életfilozófiájáról. A kötet ennek a beszélgetésnek a lenyomata, sok megvilágító erejű történettel.

Hogyan élhet az ember boldogan? ­– mint Csíkszentmihályi elmondja, a kérdés egész életében foglalkoztatta. Mivel a filozófiában, a művészetben és az irodalomban nem találta meg a gyakorlatban használható válaszokat, a pszichológiánál és az empirikus kutatásoknál kötött ki.

A kutató a Chicagói Egyetemen alkotta meg fő művét, amely új dimenziókat nyitott az emberi magatartás vizsgálata előtt. A flow koncepciójával és jelen beszélgetések keretében egyaránt felhívja a figyelmünket arra, hogy az örömmel teli áramlatélmény megtapasztalásához az egyénnek nem szabad sem túl-, sem pedig alulterheltnek lennie, különben nem tud megfelelően fókuszálni arra, amit csinál. „Ha nincs önbizalmad, nem bízol magadban, és állandóan védekezned és igazolnod kell magad mások előtt, akkor nem sikerülhet játékossá tenned a világhoz való viszonyodat. A nyitottság mindenképpen az egyik olyan képesség, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy megtapasztalhassuk a flow-t és ezzel együtt az örömöt is, valamint, hogy a világhoz játékosan tudjunk viszonyulni. A másik képesség az, hogy összpontosítani tudjuk a figyelmünket. Önbizalom és koncentráció – ha a kettő közül az egyik hiányzik, nem fogsz tudni játékosan viszonyulni a világhoz” – fogalmaz Csíkszentmihályi.

A flow mindenütt ott van, és bármilyen emberi tevékenységben lehetséges – állapítja meg. A kötet sorra veszi, hogyan jelenik meg a munkában, a játékban, a családban, az iskolában, az idős korban, valamint megmutatja azt is, hogy miként lehet ez a jövő iránytűje. Ugyanakkor számol az árnyoldalaival is, hiszen olyan tevékenységekben is megtapasztalhatjuk, amelyekből másnak kára származik. „A flow önmagában még nem jó és nem dicséretes, hanem csak akkor válik azzá, ha ez a tapasztalat gazdagít téged és a környezetedet, és továbbvisz a fejlődésben” – hangsúlyozza.

Raymond Kurzweil: Hogyan alkossunk elmét?

Több ezer tudós és mérnök részvételével jelenleg is zajlik az a nagyszabású kutatás, amelynek célja, hogy feltárja az emberi agy titkait. Működésének visszafejtése az univerzum legmeghatározóbb projektje – állítja Kurzweil, aki az ember és a gép kölcsönösségére épülő civilizáció legfontosabb küldetésének az agy fordított jellegű, mesterséges megalkotását tartja. Ennek első lépése az agy pontos működésének megértése, hogy ezekkel az ismeretekkel még intelligensebb gépeket hozzunk létre.

A kötet sorra veszi, miként működik az emberi agy, hogyan képes túlmutatni rajta az elme, és milyen következményekkel járhat a világ problémáinak kezelésében, ha jelentősen megnöveljük az intelligenciánkat. Érdekfeszítően tárja az olvasó elé az érzelmi és az erkölcsi intelligencia mibenlétét, a tudat eredetét, az ember kiszámíthatóságát és a szabad akaratot. Felvázolja azt a radikális lehetőséget is, hogy az ember egyesülhet az általa létrehozott intelligens technológiával.

Ezen agykutatási projekt igazi áttörést jelentő része az agyi neocortex működésének reprodukálása. Ugyanis itt, az észlelésért, a memóriáért és a kritikus gondolkodásért felelős agyi területen játszódik le a hierarchikus gondolkodás folyamata. Nagymértékben ismétlődő struktúrákból áll, és lehetővé teszi, hogy az ember tetszőleges összetettségű gondolati struktúrákat hozzon létre. A szerző bemutatja az általa megalkotott agyi mintázatfelismerési elméletet: a neocortex alapvető működési algoritmusát.

A biológiai evolúció által létrehozott legutolsó találmány, a neocortex elkerülhetetlenül elvezet az emberiség legutolsó találmányához: a valóban intelligens gépekhez. Jóllehet a biológiai evolúció sem áll meg, de a technológiai evolúció hozzá képest milliószor gyorsabban halad – hangsúlyozza Kurzweil. Az évszázad végére eljutunk a számítástechnika határáig – a számítástechnikára alkalmazott fizikai törvények alapján. Az így szervezett anyagot és energiát „komputróniumnak” nevezik, amely minden részében sokkal erősebb, mint az emberi agy. Ez nem csupán számításokat jelent, hanem egy intelligens algoritmusokkal gazdagon ellátott rendszert, amely képes felölelni az emberi és a gépi tudás egészét. A szerző víziója szerint idővel a galaxisunk aprócska, erre a célra alkalmas szegletében a tömeg és az energia nagy részét komputróniummá alakítjuk át. Majd kiterjesztjük a galaxis és az univerzum többi részére.

A 22. század elején pedig az ember–gép civilizáció stratégiai kulcskérdése már lesz, hogy meg tudjuk-e haladni vagy más módon megkerülni a fénysebesség szabta határt – teszi hozzá a szerző, akinek eddig ­– immár harminc éve – beváltak a jóslatai.

A kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon, hangoskönyveink pedig elérhetők a https://voiz.hu/hangoskonyvtar/ applikáción.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán(www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.