A munkahelyi konfliktusoktól a Közel-Keletig – februári könyvbemutatók a PABooksnál

Februárban négy könyvvel bővítette kínálatát a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks). A különféle területekkel, témákkal foglalkozó művek közös vonása a konfliktus, illetve az érdekütközések kezelése a munkahelyi problémák feloldásától a jövedelemegyenlőtlenség hatásain és az országok közötti versengésen át a Közel-Keletet feszítő számtalan ellentétig.

 

Jesper Roine: Piketty zsebkönyv

A Piketty zsebkönyv című kötet lényegében Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvének összefoglalása. A szerző, Jesper Roine az eredetileg több mint 700 oldalas, kissé száraz könyvből egy könnyebben befogadható kézikönyvet, zsebkönyvet készített. A Piketty zsebkönyv úgy ad képet a jövedelemegyenlőtlenség alakulásáról és különböző hatásairól, hogy egyúttal felkelti az olvasó érdeklődését a téma bővebb megismerése iránt.

A jövedelemeloszlással kapcsolatos kérdések a jelenkor egyik legelterjedtebb és legvitathatóbb kérdései közé tartoznak. Thomas Piketty A tőke a 21. században című könyvének célja megválaszolni az olyan kérdéseket, mint: Mit lehet tenni a tőke eloszlásának hosszútávú ismerete alapján?; Vajon a magántőke felhalmozódása elkerülhetetlenül a gazdagság középpontjába kerül-e, mint ahogy azt Karl Marx hitte a 19. században?; Lehet, hogy a növekedés, a verseny és a technológiai fejlődés kiegyenlítő ereje a harmonizációhoz és a nagyobb egyenlőséghez vezet, ahogy azt Simon Kuznets hitte a 20. században?

A klasszikus elméletek (Ricardo, Marx, Kuznets) mind egyetértenek azzal, hogy kapcsolat van a gazdasági növekedés és a népességen belül ebből a növekedésből származó haszon elosztása között. Piketty könyvének középpontjában is ez áll, a különbség az, hogy Piketty az elméletét a 20. századi jövedelem- és vagyonelosztási adatokból, valamint a 18. századig visszamenően a tőke és a jövedelem közötti kapcsolatból kinyert tényekre alapozza.

Piketty két kérdést emel ki. Először is, az adatok alapján megfigyelhető tendencia, hogy a munkából származó jövedelemmel rendelkezők felső rétege (különösen bizonyos országokban) elkülönül, elhúz a többi rétegtől, ami azt jelenti, hogy a munkajövedelem egy kisebb rétegnél koncentrálódik. Másodszor Piketty szerint idővel a tőke felhalmozódik egy olyan környezetben, ahol a tőkemegtérülés nagyobb, mint a gazdaság növekedési üteme, s ez növekvő egyenlőtlenséghez vezet.

A tőke a 21. században című könyv az addigi történelmi adatok alapján messzemenőbb következtetéseket von le, mint addig bárki, ennek ellenére Piketty is elismeri, hogy nem elegendők az ismeretek, és a következtetések korántsem tökéletesek. A könyv végső következtetése, hogy a magántulajdon alapú piacgazdaság olyan erőket mozgat, amely a növekvő egyenlőtlenség irányába éppúgy eltolhatja azt, mint amennyire a másik irányba is. A másik irányba ható erő, amely a könyv egyik középpontjában is áll, az, hogy a tőke megtérülési rátája jelentősen magasabb lehet hosszú távon a gazdaság növekedési rátájánál. És amikor a tőke koncentrálódik, gyorsabban növekszik, mint a munkaerőből származó jövedelem, ezáltal növelve idővel az egyenlőtlenségeket. Ezért van szükség a progresszív tőkeadó bevezetésére, ami mindenképpen nemzetek felett kell, hogy álljon.

 

Joseph L. Badaracco: Menedzsment a szürke zónában

Minden vezetőnek kell hoznia nehéz döntéseket – ez együtt jár a pozícióval. Minél nagyobb felelősséget vállal a munkában és az életben, annál gyakrabban kerülhet szembe váratlan problémákkal. Ezek közül egyesek jelentősebbek és komplexebbek, míg mások kisebbnek tűnnek, ez utóbbiak sem nevezhetők azonban könnyűnek vagy jelentéktelennek.

A legnehezebb döntések az úgynevezett szürke zónák, vagyis az olyan helyzetek, ahol a vezető és a csapata bár keményen dolgozott, hogy megtalálják a szóban forgó problémára a megoldást, ám a vezető ennek ellenére sem mindig tudja, mit kell tennie, hogyan kell helyesen döntenie. Mindezek ellenére döntést kell hoznia. Választania kell, elköteleződni, cselekedni, együtt kell élni a döntése következményeivel és nem utolsó sorban meg kell győznie másokat, hogy kövessék a szándékait. A szürke zónák tesztelik a vezető képességeit, döntéseit és az emberségét. A kérdés az: Hogyan lehet ilyen helyzetekben helyes döntést hozni?

A szürke területek manapság azért különösen kockázatosak, mert hajlamosak vagyunk mindent csak számszakilag kielemezni, miközben a valóban nehéz kérdések gyakran emocionális és pszichológiai kockázatokat is rejtenek magukban, amelyekre az analitikus eszközök nem képesek választ adni. Az alapos elemzést követően meg kell vizsgálni a kérdés emberi vetületeit is, amelyhez be kell vetni az intelligenciát, a megérzéséket, a képzeletet és a korábbi tapasztalatokat. Emberként, emberségesen megoldani a szürke problémákat annyit jelent, mint feltenni magunknak a megfelelő kérdéseket és folyamatosan dolgozni, fejleszteni az arra adott válaszokat. Ezen kérdések a mérlegelés és döntés elengedhetetlen eszközei.

Joseph L. Badaracco lendületes, gyakorlatias és már-már radikális megoldást nyújt az efféle problémák kezelésére. Amikor már a hagyományos elemzési eszközök kimerülnek, a Menedzsment a szürke zónában című könyv öt kérdés megválaszolása útján biztosít megoldást a helyes döntés meghozatalához. Az öt kérdés megválaszolása egyszerű, de mégis beható módot nyújt a gondolatok elmélyítésére, a döntések pontosítására és az új perspektívák kialakítására. A könyvben szerepelő öt kérdést számtalan vezetői tréning, MBA kurzus, kutatási interjú, valamint személyes tanácsadás során finomították és tesztelték. A kérdések-külön külön is alkalmazhatók, de az elvárt eredmény az együttes alkalmazásukkal érhető el igazán.

5 örökérvényű kérdés a legnehezebb munkahelyi problémák megoldására:

  1. Mik a valódi következmények?
  2. Mik az alapvető kötelességeim?
  3. Mi az, ami úgy működik a világban, ahogyan van?
  4. Kik vagyunk?
  5. Mivel tudok együtt élni?

 

Lilach Gilady: A presztízs ára

A nemzetközi kapcsolatokban az országok nem minden esetben a szűken értelmezett, elméleti közgazdaságtan által tanított haszonmaximalizálást végzik, hanem a presztízst és annak értékét is figyelembe veszik. Lilach Gilady szerint ez a magatartás alapvetően négy okra vezethető vissza. Egyrészt a

jelenkorban a nagyhatalmak, és ezen keresztül a paradigmák közötti háborúk visszaesése révén korábban elhanyagolt, ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatrendszert meghatározó kérdések kerültek felszínre. Másrészt Kína és több feltörekvő hatalom felemelkedése átértelmezi a státuszról és a presztízsről alkotott képet. Továbbá bizonyos országokban mindig is tetten érhető volt a motiváció a tisztelet kivívására, a presztízs elérésének hajszolására, valamint az ehhez szükséges szellemiség kialakítására. Végül, de nem utolsó sorban a presztízs a közgazdasági terület kutatóinak körében is egyre nagyobb érdeklődésre tett szert. A válság óta megerősödött viselkedési közgazdaságtan irányzata már kifejezetten az embert és az emberi motivációk pontosabb megértését helyezi előtérbe.

A hivalkodó fogyasztás egyik jellemző csoportját a státuszszimbólumok és a luxustermékek alkotják. Egy státuszszimbólum jellemzően hatékony kommunikációs csatornát biztosít: minél nagyobb vonzerővel és időtállósággal rendelkezik, annál hatásosabbnak bizonyul a mögöttes értékek továbbítására és különféle jelzések fenntartására. Egy luxustermék a nemzetközi kapcsolatrendszerben kiemelt üzeneteket is képes közvetíteni, ugyanis fogyasztása mögöttes tartalommal bír, jellemzően túlmutat a használaton. Egy modern és sajátos fogyasztói magatartás egyaránt jelezhet fejlettséget és közölhet egy olyan üzenetet is, hogy a vásárló erős, stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik, mivel megengedhet magának státuszszimbólum-vásárlást. Az ilyen luxustermékek pedig a vásárló ország által képviselt értékeket és normákat is felerősíthetik.

Például egy tengeri flotta fejlesztése, különösen egy repülőgép-hordozó vásárlásával vagy építésével azért utalhat már első ránézésre is a hivalkodó fogyasztásra, mert hatalmas költségek jellemzik. A tengeri flotta fenntartása és fejlesztése számos ország számára elérhetetlen, a területen való aktivitás már önmagában is egy elit csoporthoz való tartozást feltételez. Egy tengeri flotta fenntartása és fejlesztése még számos fejlett nagyhatalom számára is több látványos áldozattal jár.

A nemzetközi kapcsolatokban az elismerés kivívásában, fenntartásában fontos szerepe van a jótékonyságnak is, amely lehet külföldi segítségnyújtás, békefenntartás, valamint humanitárius segítségnyújtás. A békefenntartási programokban való részvétel jól mutatja a hivalkodó fogyasztás jeleit. A jó társadalmi cél ellenére azonban, az egyre mérséklődő „megtérülés” okán, már több országnak csökkentenie kellett ez irányú kiadásait.

Egy ország nemzetközi presztízsének növelésére a grandiózus tudományos projektek szintén kifejezetten alkalmasak. Lilach Gilady szerint három olyan terület van, amelyeket a hivalkodó fogyasztás jellemez: az űrutazás, a részecskegyorsítók és az ambiciózus orvosi-biológiai projektek. A nagy tudományos projektek tekintetében a hivalkodó fogyasztást magyarázhatja a számos esetben jelentős és a leggazdagabb országok számára is tekintélyes költségvonzat, a kiválóság iránti motivációk, a más országok irányából érkező hatalmas érdeklődés, valamint az a presztízsérték, amely már részleges sikerek esetében is felmerülhet.

 

James L. Gelvin: Az új Közel-Kelet

Amikor Muhammad Bouazizi 2010. decemberében Tunéziában felgyújtotta magát a mai napig is tartó arab forradalmat robbantott ki, melynek hatására az egész Közel-Kelet oly módon megváltozott, ahogy az korábban elképzelhetetlen lett volna. Annak ellenére, hogy az úgynevezett arab tavasz nagy figyelmet kapott és rendszerek bukását, a visszaélések végét jelentette, mégis a kirobbant tiltakozások és felkelések nagy része katasztrofális eredményeket hozott az egész Közel-Keleten. Miközben a régi hatalom erői

képesek voltak fenntartani befolyásukat Egyiptomban, Bahreinben, Marokkóban, Algériában, Líbiában és Jemenben, addig a polgárháborúba süllyedt Szíria gyakorlatilag megszűnt, mint állam, míg Libanonban, Palesztinában és Irakban az úgynevezett hibrid demokráciákban folyamatosan, de nem sok eredménnyel tiltakoztak a kormány eredménytelensége, a korrupció és az arrogancia ellen. Ezzel párhuzamosan az ISIS, más dzsihád csoportokkal (például al-Kaida, Ansar al-Shariahs) együtt virágzásnak indult a lerombolt állami környezetben.

James L. Gelvin könyve bemutatja az elmúlt időszak változásait, számba véve azokat a társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseket, amelyeket néhányan az új Közel-Keletnek neveznek. Ebben a könyvben a "Közel-Kelet" a Marokkóból keletre fekvő területet jelenti Iránnal bezárólag. Az ENSZ Népesedési Divíziója szerint 2015-ben körülbelül 510 millió ember élt a térségben. A szerző, mint a téma szakértője közérthetően és tömören válaszolja meg a saját maga által feltett kérdéseket. Azokat a kérdéseket, amelyek bármelyikünk fejében megválaszolatlanul kavarog, mióta megváltozott a politikai helyzet a Közel-Keleten. James L. Gelvin egyértelműen és világosan szintetizálja Szíria és a Közel-Kelet többi országából érkező érkező drámai hírek mögött húzódó politikai és gazdasági okokat. Megmutatja, hogy a rossz kormányzás, a stagnáló gazdaságok, a rossz egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, a menekültügyi válságok, az élelem és a vízhiány, valamint a háború hogyan és miért jelent egyre nagyobb veszélyt a térség polgárainak biztonságára.

A forradalmak és katonai konfliktusok mellett a közel-keleti helyzetet, az ott élők biztonságát számos egyéb tényező is fenyegeti. A Közel-Kelet ma a világ második legnagyobb elvárosiasodott térsége. Az általános vízhiány mellett egyre nagyobb probléma a tiszta vízellátás hiánya. A régió lakosságának nagy része a part menti területeken él, az éghajlatváltozással emelkedő tengerszint pedig veszélyezteti a tengerek mentén fekvő városok lakosságát. Bár a mezőgazdaságot a Közel-Keleten találták fel, a régió ma a világ egyik legfejletlenebb mezőgazdasági környezete. Az arab államok jelentős élelmiszer importőrök, az globális felmelegedés azonban csökkenti az importálandó élelmiszer mennyiségét. A Közel-Kelet nagy részén szegénység stagnál vagy rosszabbodott. 2014-ben a régió huszonegy államának 16 országában a munkanélküliségi ráta meghaladta a 9,4 százalékos nemzetközi átlagot, csak Törökország, Izrael, Kuwait, az Egyesült Arab Emírségek és Katar volt az átlag felett. Az arab világ jelenleg kevéssé iparosodott, mint amilyen 1970-ben volt.

 

A Piketty zsebkönyv, a Menedzsment a szürke zónában, A presztízs ára, és Az új Közel-Kelet című kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kötetek webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A Pallas Athéné Könyvkiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.