A kognitív eszközöktől a gazdaságpolitikáig – májusi könyvbemutatók a PABooksnál

Cecilia Heyes: Kognitív eszközök elmélete

A szerző szerint kevésbé a – genetikailag öröklött – emberi kognitív ösztönöknek, sokkal inkább a szociális interakciók hatására kialakult kognitív eszközöknek köszönhetjük sajátosan emberi tulajdonságainkat, melyek a kulturális evolúció termékei. A kognitív eszközök elmélete összhangban van az emberi evolúció eddig ismert kronológiájával. Eszerint a tanulás (ezen belül is elsősorban a szociális tanulás) és a kultúra domináns szerepet játszott az emberi jellemzők alakításában.

A genetikai evolúció csak kis mértékben járult hozzá a kulturális tanulás megjelenéséhez, és a kulturális evolúciót lehetővé tévő mechanizmusok maguk is a kulturális evolúció termékei. Ezek a mechanizmusok sokkal inkább kognitív eszközök, mintsem kognitív ösztönök. Ezek az eszközök csecsemő- és kisgyermekkorban szociális interakciók eredményeképpen alakulnak ki, és később is ezen interakciók következtében formálódnak. Azokat a gondolkodási készségeket, melyek megkülönböztetik az embereket a többi élőlénytől, tanulás útján szerezzük meg és nincsenek a génjeinkbe kódolva. A kultúrának tehát jelentős szerepe van az emberi elme fejlődésében.

Az ember genetikai kezdő csomagja, vagyis azok az öröklött pszichológiai jellemzők, melyek jelentősen hozzájárulnak a gondolkodásmód fejlődéséhez, nem különleges kognitív folyamatokból áll, hanem a csimpánzoktól és más állatoktól örökölt kezdő csomag kifinomult, bővített változata. Az emberi és nem emberi kezdő csomagok között elsősorban az érzelmek, a motiváció, a figyelem és a tudat területén vannak különbségek, melyek hatással vannak a különféle tanulási módok és folyamatok hatékonyságára.

Más élő főemlősökkel összehasonlítva például az ember kevésbé agresszív és sokkal inkább törekszik a társaival való interakcióra. Ezek az érzelmi és motivációs tulajdonságok növelik a rugalmasságot a másokkal való kapcsolatfelvétel során, valamint egyszerűbbé teszik a hozzáférést a különféle, elsajátítandó mintákhoz, illetve azokhoz a tanítókhoz, akik ezeket át tudják adni. A sajátosan emberi kognitív mechanizmusok a genetikailag öröklöttön túl kulturálisan öröklött információval és tanulással egyaránt formálhatók.

Roger J. Davies – Osamu Ikeno: A japán észjárás

A kötet átfogó képet nyújt a modern Japánban jelen lévő kulturális értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról. A könyv olyan tanulmányokból, esszékből áll, melyeket a japán Ehime Egyetem végzős hallgatói írtak. Az esszékben visszatérő elemként jelenik meg, hogy a földrajzi adottságok különösen nagy hatással voltak a sajátos japán társadalmi szokások, berendezkedés kialakulására. Az emberek egymáshoz közel, ugyanakkor a külső hatásoktól elszigetelten éltek, a klimatikus viszonyok, illetve az általuk lehetővé tett rizstermesztés pedig tovább fokozta az emberek és csoportok egymásra utaltságát. Mindezek hatására egy nagyon erős csoporttudatosság alakult ki a japán emberekben.

Mivel a csoport ennyire fontos szerepet játszik, a japánok egyértelműen megkülönböztetik a belül lévőket a kívülállóktól. Bár bizonyos mértékig ez más kultúrákban is jelen van, a csoporttudat a japánok mindennapi életére óriási hatást gyakorol, meghatározva a társadalmi kapcsolatok és interakciók jellegét. Ez a megkülönböztetés tükröződik a japánok más csoportokhoz való hozzáállásában, valamint a kisebbségekkel (ainuk, koreaiak) szembeni diszkriminációban is. Számukra a külföldiek is egy nagy kívülálló csoportot alkotnak, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek Japánban, vagy mennyire beszélik jól a nyelvet.

A csoporton belüli harmónia fenntartása érdekében a japánok kerülik, hogy világosan kifejezésre juttassák érzéseiket, gondolataikat, inkább kétértelműen fogalmaznak. A japánok nem csak toleránsak a kétértelműséggel, ködösítéssel, indirekt és homályos kommunikációval kapcsolatban, hanem sokan ezt a japán kultúra alapvető vonásának tartják. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy egyértelműen soha nem mondanak nemet, megkerülésére számos kifejezést használnak.

A japán társadalomban erős a vertikális tagolódás, az ehhez kapcsolódó alá és fölérendeltségi rendszer alapvetően meghatározza a társadalmi érintkezés módjait. A japánok mindennapi életében aránytalanul nagy szerepe van ennek a viszonyrendszernek, elsősorban az iskolákban és a munkahelyeken. Az idősebb diákok, munkatársak elvárják, hogy az életkoruk, tapasztalatuk alapján tiszteljék őket a fiatalabbak. A képességeknek ebben a rendszerben nem jut jelentős szerep. Olyannyira nem, hogy például az előléptetések és a fizetéselemelések alapját is sokkal inkább ez határozza meg, mint a képességek.

Ez a bonyolult viszonyrendszer a japán nyelvben is visszaköszön. A tiszteleti nyelvet keigónak hívják és három szintje van: teineigo (udvarias beszéd), sonkeigo (tiszteletteljes beszéd) és a kenjougo (alázatos beszéd). A társadalmi változásokat ugyanakkor a nyelv is leköveti: a terjedő meritokratikus és egalitárius értékrendnek köszönhetően az alázatos beszéd hétköznapi érintkezés során egyre inkább eltűnik, csak a formális beszédekben, üdvözlésekben és levelekben fordul elő.

Stefan Stern – Cary Cooper: A menedzsment mítoszai

Ahhoz, hogy jó vezetővé váljunk, le kell számolnunk egy sor az irányításhoz, a vezetői pozícióhoz kötődő hamis mítosszal. A szerzőpáros négy tucat ilyen téves elképzelést vesz végig, megmutatva, melyik miért hibás, és hogy ezekkel szemben mi lenne a helyes, követendő gyakorlat. Az első ilyen hamis mítosz az, hogy minden vállalatot vagy szervezetet csak egyféle módon lehet jól vezetni. Nincsenek univerzális sablonmegoldások, az összetett problémákra komplex válaszokat kell adni. Nem szabad félni a kudarcoktól. Próbálkozni kell, bárkiből válhat jobb, illetve jó vezető, csak figyelnie és tanulnia kell.

Tévhit, hogy a munkavállalókat csak a fizetéssel lehet motiválni. Ennél sokkal fontosabb, ha egy magasztosabb célt, fejlődési lehetőséget tudunk biztosítani számukra, olyan környezetet alakítunk ki, amelyben komfortosan érzik magukat. Egy jó vezető nem fél valódi arcát mutatni a dolgozóknak, elfogadja és megérti, hogy a munkahely sokak számára csak a munkáról szól és nem vár teljes és feltétlen elköteleződést.

A vezetők nem kapnak adekvát válaszokat, ha saját pozíciójukból, felülről szemlélik a vállalatnál folyó munkálatokat és ebből próbálnak következtetéseket levonni. Fontosabb, hogy a legalsóbb szinteken felmerülő problémákkal is tisztában legyenek, reagálni tudjanak rá. A vezetőknek ugyanakkor nem kell mindenről, mindig mindent tudniuk. Delegálni kell a feladatokat. Be kell látni, hogy nem lehet mindent egyedül irányítani. A jó vezető bölcsessége abban rejlik, hogy felismeri, vélhetően nem ő a legokosabb ember a cégnél.

Sok, újonnan kinevezett vezető érzi szükségét annak, hogy száz nap alatt jelentőségteljes reformokat vigyen véghez, de valójában az ezredik vagy az ötezredik nap sokkal többet elmond a teljesítményéről. Sok embert felkészületlenül ér egy új pozíció elérése, ezért időt kell szánni a vállalat kultúrájának megismerésére, a beilleszkedésre. Meg kell keresni a legértelmesebb embereket, dolgozókat, hogy minél előbb és nagyobb rálátásuk legyen a folyamatokra.

Nem minden választott stratégiát tudunk végrehajtani, sokszor a vízió mögött nincsen valódi elgondolás, csak puszta vezetői hóbort. Ezért nincs semmi baj azzal, ha megváltoztatjuk a véleményünket, néha szükséges is: ha a hajó sziklának ütközne, el kell rántani a kormányt. Ha egy új, eddig nem létező szabályt vezetünk be igazodva a céljainkhoz, az nem következetlenség, hanem fejlődés.

Marcelo M. Giugale: Gazdasági fejlődés

Sok ország számára a gazdasági fejlődés és a szegénység csökkentésének lehetősége még sosem volt ennyire kézzelfogható közelségben, mint napjainkban, a politika azonban megnehezítheti, ellehetetlenítheti a reformokat, míg máskor a szavazók érzelmei írhatják felül a döntéshozók érveit. Bár többet tudunk arról, hogy mi működik a gazdaságpolitikában és mi nem, mégis rengeteg dolgot nem tudunk még. Mivel nincsenek sablonszerű helyzetek, a bizonytalanság, a kockázatvállalás természetes velejárói a reformoknak, változásoknak, Marcelo M. Giugale szerint mégis érdemes próbálkozni és vállalni az esetleges tévedések kockázatát.

A szerző egy sor rövid, közérthetően megfogalmazott kérdéssel, és az ezekre adott válaszokkal magyarázza el azokat a problémákat, kihívásokat, amelyekkel a politikai döntéshozóknak nap mint nap szembe kell nézniük. A Gazdasági fejlődés című kötetből kiderül, melyek azok a legígéretesebb eszközök, amelyek segíthetnek a társadalmak felvirágoztatásában, valamint megmutatja azt is, hol húzódnak ismereteink határai.

A kötet a kormányzatok működésének bemutatásával indít, hiszen végső soron a kormányok azok, amelyek a politikáról döntenek, és buknak bele gyakran abba, amit csinálnak. Ezt követően a könyv azokat a gazdaságpolitikákat ismerteti, melyek nélkül egy országnak semmi esélye a „túlélésre”. A közgazdaságtani elméleteket és nyelvezetet Marcelo M. Giugale a „józan ésszel” helyettesíti, vagyis „makrogazdasági összhangra”, „a kiegyensúlyozott költségvetésre” és a „pénzügyi stabilitásra” úgy tekint, mint egy egész ország megélhetését biztosító dolgokra.

A szerző ezt követően megvizsgálja azt az izgatottságot és frusztrációt, amit az új mérési eszközök és az új eredmények okoznak a szegénység csökkentése, a társadalmi integráció, az oktatás, az egészségügy, a technológia, az infrastruktúra és a külföldi segélyek vonatkozásában. Végül ezeket az eszközöket működés közben is megvizsgálja abban a régióban, amely a fejlődést és annak szükségességét a legjobban mutatja be: Afrikában.

A Kognitív eszközök elmélete, A japán észjárás, A menedzsment mítoszai és a Gazdasági fejlődés című kötetek, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban. A kiadó gondozásában megjelenő könyvekről folyamatosan hírt adunk a www.pallasathenekiado.hu oldalon, ahol a kötetek webshopon keresztül is megvásárolhatók.

A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.